SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK

HAJDÚ-BIHAR VÁRMEGYEI

E G Y E S Ü L E T E

egységes szerkezetbe foglalt

A L A P S Z A B Á L Y A

Bírósági nyilvántartás száma: Tpk.60.207/2005.

A Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Vármegyei Egyesülete

2005. november 3. napján kelt alapszabálya,

az időközi módosításokkal egységes szerkezetben.

DEBRECEN, 2025. SZEPTEMBER 20.

P R E A B U L U M

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Hajdú-Bihar megyei
szervezete 1950-ben alakult meg.

A Siketek és Nagyothallók Országos szövetsége és a helyi csoportok
megalakulása évszázadok társadalmi fejlődésének és változásainak
eredménye.

A siket embereket sokáig nem tekintették emberi lénynek. A rab-
szolgatársadalomban nem volt értéke. A középkorban is csak a
templomokat és búcsújáró helyeket elárasztó kolduló elesettek számát
szaporította. A felvilágosodás századában fordul feléjük a figyelem,
melynek eredményeképpen 1770-ben, Párizsban, megalakult a
siketnémák első intézete. Az intézetet Charles Michel de l’ Épée (1712-
1789) alapította. Másfél évtizedig az alapító saját vagyonából működött.
A francia forradalom nemzeti intézetté nyilvánította. Hatására Európa
többi országában is sorra alakultak az intézetek és rendszeresen
foglalkozni kezdtek a siketnémák intézményes, iskolai oktatásával.

Hazánkban 1802-ben Vácott alakult meg a siketnémák első intézete.
Ennek nyomán létesültek nagyobb vidéki városaink intézetei is, köztük a
debreceni intézet is 1904-ben.

A 170 éves magyar siketnéma-oktatás nagy utat tett meg. Ipariskolák
alakultak külön a siketek számára. A tanügyi rehabilitáció mellett
alkotmányunk biztosította a munkához való jogukat és teljes emberi-jogi
rehabilitációjukat. Kulturális igényük iskolán kívüli fejlődésének
biztosítására megalakult 1907-ben a Siketek és Nagyothallók Országos
Szövetsége és ennek keretében sorra alakul-tak a helyi, illetve megyei
csoportok.

A debreceni helyi csoport – ma SINOSZ Hajdú-Bihar megyei szervezete
– 1950-ben alakult meg Debrecenben. Alapítója Pányoki Lajos volt.

2003. január 1-től az Észak-alföldi régióban élő hallássérült állam-
polgárok részére megalakítottuk a Regionális Jelnyelvi Tolmács-
szolgáltatást.

Utunk nem volt töretlenül egyenes, de szándékunk, hogy mindig
becsületesen haladjunk az egyetemes hallássérült ügyet szolgálni.

A Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Vármegyei Egyesülete (továbbiakban: Egyesület)
Közgyűlése, figyelemmel arra, hogy a tagok a már korábban megalakított és működő Egyesületet
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek megfelelően tovább kívánják
működtetni, ennek – továbbá a közhasznú jogállás fenntartása – érdekében az alábbi egységes
szerkezetbe foglalt Alapszabályt fogadta el.

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Vármegyei Egyesülete
Rövidített név: SINA-HBVME
2. Az Egyesület székhelye: 4024 Debrecen Varga u. 8.
3. Alapítás éve: 2005. év
4. Működési területe: Hajdú-Bihar Vármegye
5. Hivatalos nyelve: magyar
6. Internetes elérhetősége: sinahbme@gmail.com
7. Az Egyesület jellege: közhasznú civil szervezet.
8. Az Egyesület pecsétje: kör alakú, benne „Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Vármegyei
Egyesülete”, középen vízszintesen a székhelye: „Debrecen”.
9. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folya-matos
megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
10. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai
között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
11. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
12. Az Egyesület Alapszabályát az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.
13. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
Szűcs Gábor Lajos elnök,
Tóth Lajos alelnök,
Nagy József elnökségi tag,
Debreczeni Imre Zsolt elnökségi tag,
Kriska Adrienn elnökségi tag.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

1. Az Egyesület a területén élő siket és nagyothalló személyek érdekeinek szervezett és
szakszerű védelme, érdekeinek képviselete, a társadalomba való beilleszkedésük
elősegítése. Ennek keretén belül:
elősegíti a siket személyek részére a jelnyelv alkalmazhatóságát,
elősegíti a nagyothalló személyek részére a hallás-rehabilitációban való részvételt,
érvényesíti az esélyegyenlőséget a siket és a nagyothalló személyek részére,
valamint a nem hallássérült állampolgárok számára tájékoztatást nyújt,

közösségi, szociális szolgáltatásokat nyújt, kedvezményeket és támogatásokat szerez,
elősegíti az ezekhez való hozzáférés lehetőségét,
közreműködik az európai uniós, állami és önkormányzati, ill. egyéb szervek, testületek és
civil szerveződések által nyújtott támogatások, kedvezmények és szolgáltatások siket és
nagyothalló személyek általi igénybevételében, jogszabály, illetve szerződés által biztosított
felhatalmazás útján.
2. Az Egyesület a fenti célok megvalósítása során az alábbi közhasznú tevékenységet
folytatja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998
évi XXVI. törvény 2. § (5) bekezdésében írt állami feladatokhoz kapcsolódóan:
a) Szociálpolitika, érdekképviselet: (94.99) 1993. évi III. tv. 1. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. §
(1) bek. e) pont:
– szakmai tevékenységével aktív részvétel a siketek és nagyothallók szociális
biztonságának javításában, annak figyelemmel kísérése illetékességi területén,
– a hallásrehabilitáció területi helyzetének figyelemmel kísérése és a szükséges
intézkedések kezdeményezése,
– felvilágosító munka, személyes és csoportos segítségnyújtás a hallás reha-bilitációra
szorulóknak (pl. hallásjavító tréning)
pszichológiai személyiség fejlesztő tréningek szervezése, pszichológiai tanácsadás
biztosítása.
b) Oktatás (85.59) 2011.évi CXC. tv. 2.§ (1) bek.
– A siket és nagyothalló gyermekek oktatása, fejlesztésének figyelemmel kísé-rése,
abban szakmai véleményével aktív részvétel az illetékességi területén,
Fogyatékos személyek komplex szakképző rehabilitáló és foglalkoztató köz-pontjainak
szervezési munkájában részvétel illetékességi területén.
3. Az állami feladatok ellátásában való közreműködésen túl az Egyesület közreműködik
tagjai:
a) foglalkoztatási lehetőségének feltárásában, a rehabilitációban való részvétel
elősegítésében (78.10),
b) kommunikációs készségek fejlesztésében, a jelnyelv használat általánosan elfogadottá
tételében (74.30),
c) szabadidős és sporttevékenységre, valamint kulturális tevékenységre vonatkozó igények
kielégítésében (93.19, 90.02, 93.29),
az alábbiak szerint:
ad/a) a rehabilitációs foglalkoztatás elősegítése, a szervezett szakmai át- és
továbbképzéshez lehetőség teremtése,
ad/b) kommunikációhoz és információhoz való hozzáférés jogainak érvényesítése,
ad/c) Sportkörök, sport klubok szervezése, valamint a hallók sport klubjaiba való
beilleszkedés elősegítése,
– ifjúsági túra, táborok, különféle versenyek szervezése,
– a tömegsport elősegítése és fejlesztése,
– a siketek és nagyothallók kulturális életben való részvételének elősegítése,
támogatása,
– kulturális, művészeti programok szervezése,

– a színpadi műfajban a jelnyelven alapuló némajáték, pantomim és báb, árnyjátékok
betanulásának elősegítése,
– kulturális, oktatási érdekképviseleti rendezvénysorozatok szervezése,
– klubok létrehozása, működésük elősegítése,
kapcsolattartás hazai és külföldi hallássérültekkel és nem hallássérülteket tömörítő
szervezetekkel.
4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és pártoktól független, azoktól
támogatást nem kap és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, ország-gyűlési illetve
önkormányzati képviselőjelöltet az utolsó választásokon nem állított és nem támogatott, és
ezt a továbbiakban is kizárja.
5. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy az Alap-
szabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok
megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredmé-nyeket
nem osztja fel, azokat a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységeire
fordítja.
6. Az Egyesület fent rögzített szolgáltatási igénybevételi módja nyilvános. A nyilvánosságot
a székhelyén a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos információkat bárki számára
hozzáférhető közzététellel biztosítja (ki-függesztés).
7. A célkitűzések megvalósítása során nem zárja ki, hogy tagjain és azok hozzá-tartozóin
kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból (Civil tv. 34. § (1) bek. a) pont).
Együttműködik minden olyan hazai és külföldi, megyehatáron belüli és túli szervezettel,
amelynek célja az Alap-szabályban foglaltakkal azonos vagy hasonló.

III. A tagsági viszonnyal kapcsolatos rendelkezések

1. Az egyesületi tagság alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást
követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
2. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A mindenkori tagnyilvántartást
az Egyesület Elnöke vezeti.
3. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve
az Alapszabályban meghatározott különleges jogállású tagokat, akikre az Alapszabály
tiszteletbeli vagy pártoló tagokra vonatkozó rendelkezései érvényesek.
4. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Ez alól kivételt jelent, hogy a rendes tag
a Közgyűlésen az Egyesület tagjának adott meghatalmazással is képviselheti magát. A
meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
5. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
6. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.
7. Az Egyesületnek politikai párt, mint jogi személy, sem rendes, sem tiszteletbeli, sem
pártoló tagja nem lehet.

III. Az Egyesület tagsága
8. Az Egyesületnek rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek.

9. Az Egyesület rendes tagjai:
9.1./ Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan siket vagy nagyothalló természetes személy,
aki, az Európai Unió tagállamaiban állampolgársággal rendelkezik, vagy harmadik ország
állampolgára, de életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, és ezt megfelelő okirattal igazolja,
vagy érvényes magyarországi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és jelen
Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja és az Alapszabály 9.1.1., vagy
9.1.2., vagy 9.1.3., avagy 9.1.4. pontjaiba foglalt feltételeknek megfelel:
9.1.1. / 12. életévét betöltötte és hallásveszteségének átlaga az 500, 1000 és 2000 Hz
frekvenciákon a jobban halló fülön a 40 dB-t meghaladja vagy a rosszabbul halló fülön az
átlag eléri a 80 decibelt. Ennek igazolására egy évnél nem régebbi, Magyarországon
kiadott, audiológus szakorvos által aláírt, az ellátó-hely olvasható bélyegzőjével és
olvasható orvosi körbélyegzőjével ellátott eredeti audiogram alkalmas, amelyen legalább
az alábbi adatok szerepelnek:
 vizsgált személy neve, születési ideje
 a vizsgálat dátuma
 audiometer típusa, száma
 a vizsgálatot végző audiológus aláírása
 hangvillával történő vizsgálat (Weber és Rinné vizsgálatok) eredményei
 Lég- és csontevezetés vizsgálatok eredményei
 Kellemetlenségi küszöb vizsgálat eredménye
 Beszédhallás vizsgálat (szó- és számpróba) eredménye
 Stapedius reflex vizsgálat
9.1.2./ Halássérülésre tekintettel fogyatékossági támogatásban részesül. Ennek
igazolására a hallássérülésre tekintettel kiadott fogyatékossági támogatást megállapító olyan
jogerős eredeti határozat alkalmas, melyből a tagfelvételt kérő személy
személyazonosításhoz minimálisan szükséges adatai megállapíthatók. Amennyiben a
fogyatékossági támogatást megállapító határozatban nincs pontosan meghatározva, hogy
azt hallásállapotára tekintettel állapították meg, a határozat mellett be kell mutatni azt a
szakértői véleményt vagy hivatalos iratot, amelyre tekintettel a fogyatékossági támogatást
megállapították.
9.1.3./ Gyermek, aki 18. életévét még nem töltötte be, és e gyermek után, a gyermek
hallássérülése miatt magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A tagfelvételi
kérelemhez a gyermek után a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozat
eredeti példányát, vagy ennek hiteles másolatát kell bemutatni, melyből a tagfelvételkor az
Egyesület ügyintézője által aláírt másolat készül. Amennyiben a magasabb összegű családi
pótlékot megállapító határozatban nincs pontosan meghatározva, hogy azt a gyermek
halásállapotára tekintettel állapították meg, a határozat mellett be kell mutatni azt a szakértői
véleményt vagy hivatalos iratot, amelyre tekintettel a magasabb összegű családi pótlékot
megállapították. Amennyiben a gyermek a 18. életévét betöltötte, úgy a 18. éves koráig a
magasabb összegű családi pótlékra tekintettel létrejött tagsági viszonya fennmaradásához
18. éves koráig nem szükséges további igazolást bemutatnia, azonban 18. életéve
betöltésével az Alapszabály 9.1.1. pontjában jelölt feltételeknek kell megfelelnie, e feltételek
fennállását a 18. év elérése után igazolni kell.
9.1.4./ Az a siket vagy nagyothalló személy, aki korábban tag volt, azonban a tagdíjbefizetés
elmulasztása miatt megszűnt a tagsági jogviszonya, a kizárási határidő lejártát követően 5
éven belül – régi tagsági igazolványának, vagy más fényképes igazolványának
bemutatásával – írásban, személyesen kérheti tagsági jogviszonyának helyreállítását egy
évnél nem régebbi audiogram, fogyatékossági támogatásról, vagy magasabb összegű
családi pótlékról szóló határozat bemutatása nélkül is, – amennyiben az adott évi, és az
elmaradt éves tagdíjakat visszamenőleg, egy összegben befizeti az Egyesület részére. A

jelen pontban leírt esetben a jelen Alapszabály 9.3./ pontját nem kell alkalmazni, a jelen
pontban jelölt írásos kérelem benyújtásával és a jelen pontban írt befizetés megtörténtével a
tagsági jogviszony automatikusan helyreáll.
A 18. életévüket be nem töltött személyek belépési szándéknyilatkozatukat törvényes
képviselőjük útján tehetik meg.
9.2./ Az Alapszabály 9.1./ pontjában írt feltételek mellett sem lehet az egyesület rendes tagja az,
akit az Egyesület tagsági igazolványával való visszaélés, vagy az Egyesület tagsági igazolvány
hamisítása miatt, vagy az Egyesület sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntető
eljárásban jogerősen elítélt a bíróság, a jogerős bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 5
évig.
9.3./ A rendes tagsági jogviszony az Elnökség egyszerű többségű döntésével jön létre, miután a
rendes tagsági viszony létesítését önként kérő természetes személy az Egyesület Elnökéhez
írásbeli belépő nyilatkozatát eljuttatta.
9.4./ Az Elnökség a soron következő ülésén dönt a felvételről, vagy a kérelem elutasításáról.
Erről a jelentkezőt értesíti. Az Egyesület Elnökségének tagfelvételi határozatát az Országos
Elnökség alá tartozó, 3 tagú Tagfelvételi és Hallásállapot Ellenőrző Bizottság nyílt szavazással
hozott, egyszerű szótöbbségű határozatával jóváhagyja, mely jóváhagyással, a jóváhagyás
napján a tagfelvételi határozat jogerőssé válik és a tagsági viszony létrejön. Az Egyesület
Elnökségének vagy a Tagfelvételi és Hallásállapot Ellenőrző Bizottság elutasító döntését, annak
meghozatalát követő 15 napon belül, írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a kérelmező
számára. A döntéssel szemben 8 napon belüli írásbeli panasszal lehet fordulni az Országos
Elnökséghez. Nem lehet elutasítani a felvételi kérelmet, ha a jelentkező megfelel a 2. a) pontban
foglalt követelményeknek.
9.5./ A rendes tag rendes tagsági igazolvánnyal rendelkezik, melyet minden évben érvényesíteni
kell a tagdíj befizetése után. A 14. életévét be nem töltött személyes arcképes „kölyökklub”
tagsági igazolvánnyal rendelkezik, melyet 14. életéve betöltése után arcképes rendes tagsági
igazolványra cserélhet.
A tag az Egyesülettől átigazolását kérheti másik helyi szervezethez.
10. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai:
a) Az Egyesület tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik az Egyesület
célkiűzéseit elfogadják és azok megvalósítását tevékenységükkel támo-gatni kívánják vagy
az élet bármely más területén tevékenységükkel olyan ered-ményt értek el, melyek alapján
az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a tagsá-got elfogadja.
b) A tiszteletbeli tag tiszteletbeli tagsági igazolvánnyal rendelkezik, azonban a tagdíj
befizetése alól mentesül, mely tényt a tagsági igazolványban fel kell tüntetni.
c) Tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet az Elnökség
számára. Az Elnökség a javaslatot – álláspontját is megjelölve (támogatja / nem támogatja)
– a következő Közgyűlés elé terjeszti.
d) A Közgyűlés által tiszteletbeli tagságra megválasztott személy elfogadó nyilatkoza-tával
válik az Egyesület tiszteletbeli tagjává. A tiszteletbeli tag az Egyesület céljai-nak elérését
szolgáló tevékenységben nem köteles részt venni.
e) A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveibe nem választható, azok döntés-hozatalában csak
tanácskozási joggal vehet részt.
11. Az egyesület pártoló tagjai
a) Az egyesület pártoló tagja lehet az a nagykorú büntetlen előéletű természetes személy,
vagy jogi személy, aki (vagy amely) az egyesület tevékenységében csak vagyoni

hozzájárulással kíván részt venni. A pártoló tag tagsági viszonya a belépési kérelem
Elnökséghez történő benyújtásával keletkezik, melynek tárgyában az Elnökség dönt, a
kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A döntésről az Elnökség a
kérelmezőt írásban értesíti. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
b) A pártoló tag jogosult az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt venni, a
közgyűlési napirendi pontok vonatkozásában véleménynyilvánítási és észrevételezési joga
van. Jogosult továbbá a közgyűléstől felvilágosítást kérni. Szavazati joggal nem
rendelkezik, valamint vezető tisztségviselővé nem választható.
c) A pártoló tag köteles az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni, az alapszabály
és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak
megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Egyesület pártoló tagja köteles az
egyesület alapszabályának pártoló tagokra vonatkozó rendelkezéseit betartani.
d) A pártoló tag tagsági viszonyának megszűnésére az alapszabály III.19. a), b), c), e), f)
pontjaiban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

B) A tagok jogai és kötelezettségei

12. A rendes tag jogai:
a) az Egyesület döntéshozó szervében, a Közgyűlésben részt vehet, és ott szavazati joggal
bír, az Egyesület szerveibe és tisztségeire jelölhető és választható,
b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az Alapszabály
célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat,
véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban,
c) az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénz-ügyi
helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet,
d) az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület
szolgáltatásait és eszközeit.
13. A rendes tag kötelezettségei
a) az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,
b) az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása,
c) éves tagdíj fizetése:
– az éves tagdíj összegéről az Elnökség rendelkezik. A tagdíjat minden év március 31.
napjáig kell megfizetni.
– az esetleges nem fizetőket az adott naptári év I. negyedévét követően az Elnökség
írásban, póthatáridő tűzésével, a jogkövetkezményekre történő figyel-meztetéssel
felhívja tagdíj-fizetési kötelezettségének teljesítésére.
14. A tiszteletbeli és a pártoló tag jogai
a) az Egyesület döntéshozó szervében, a Közgyűlésben tanácskozási joggal részt vehet, de
nem választhat és nem választható,
b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve az Alapszabály
célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékozta-tást kaphat,
véleményt nyilváníthat, ill. javaslatot tehet szóban vagy írásban,
c) az Egyesület működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és pénzügyi
helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez kérdéseket, javas-latokat intézhet,
d) az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe veheti az Egyesület szol-
gáltatásait és eszközeit.

15. A tiszteletbeli és a pártoló tag kötelezettségei
a) az Egyesület Alapszabályának és egyéb rendelkezéseinek tiszteletben tartása,
b) az Egyesület szervei által meghozott határozatok betartása, végrehajtása.
c) a pártoló tag köteles továbbá az Egyesület számára vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
16. Károkozási felelősség: a tagsági jogviszonyban álló természetes személy illetve jogi személy
az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
17. Az egyesület tisztségviselőire vonatkozó rendelkezések.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető
tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet tisztségviselője volt –
annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott
adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott vagy
üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény
szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő vagy ennek jelölt személy az Egyesületet köteles előzetesen
tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött.
18. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vezető tisztségviselőivel szembeni követelmé-nyek
és kizáró okok:
a) Az Egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek
cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) Az Egyesület vezető tisztségviselője ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Az Egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az a
személy sem, aki a Btk. 61. § (2) bek. j) pontja szerinti közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
d) Az Egyesületben nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen
eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya
alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem
lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
C) A tagsági jogviszony megszűnése

19. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével;
A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő
nyilatkozat képviselő általi kézhezvétele napján.
b) A tag kizárásával;
A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát
súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség – bármely egyesületi
tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást
folytathat le.

Tagdíjfizetési hátralék esetén a rendes taggal szemben akkor lehet kizárási eljárást
lefolytatni, ha tagdíjfizetési kötelezettségének legalább egy éven át nem tesz eleget, s
az Elnökség póthatár-idő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő
figyelmeztetéssel előzetesen felhívta a tagot tagdíjfizetési kötelezettségének
teljesítésére, és ennek a megadott póthatáridőn belül a rendes tag továbbra sem tett
eleget.
Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat annak
bizonyítékait közölni kell és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és
bizonyítékait elnökségi ülésen előadja. A tag kizárásáról az Elnökség kétharmados
többséggel határoz.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az
indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat,
továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal
közöl-ni kell.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen – a határozat kézbesítését követő
15 napon belül – az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a
soron következő közgyűlésen önálló napirendként kell határozatot hozni.
c) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) Tiszteletbeli tag esetében a tiszteletbeli cím visszavonásával;
A tiszteletbeli cím akkor vonható vissza, ha a tiszteletbeli tag az egyesület céljával,
szellemiségével, értékrendjével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető
magatartást tanúsít. A tiszteletbeli cím visszavonásáról szóló javaslatot az elnök
terjeszti elő az Elnökség elé. Erről az érintett tagot értesíteni kell. A tiszteletbeli cím
visszavonására vonatkozó javaslat csak azt követően hozható meg, ha az érintett
személyt az Elnökség meghallgatta, s lehetőséget kapott védekezésének
előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. A
visszavonásra vonatkozó javaslatot az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti. A soron
következő Közgyűlés dönt az előterjesztésről, melyről az érintettet írásban (a döntésről
hozott határozat megküldésével) 15 napon belül) értesíti.
e) A tagsági jogviszony felmondásával;
Amennyiben a tag nem felel meg az Alapszabály által meghatározott tagsági
feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban
felmondhatja. A felmondás jogát az Elnökség gyakorolja.
A tagsági jogviszony felmondással történő megszüntetésére a tag kizárására
vonatkozó eljárási és jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.
f) az Egyesület megszűnésével.
20. Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt
bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomásra
jutásától számított 30 napos jogvesztő határidő belül pert indíthat. A perindítás a határozat
végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a
határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Debreceni Törvényszék hatáskörében
tartozik.
21. A választás szabályai:
a) Az egyesület tagjai közül a tisztségviselőket négy év időtartamra választja.
b) A tisztségviselőket nyílt szavazással kell megválasztani.
c) A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi, melynek
feladata az egyesületi tagok személyes megkeresése, az általuk tett javaslatok

feldolgozása és a jelölt-lista közgyűlés elé terjesztése. A jelölőbizottsági tagok önmaguk
közül választanak elnököt.
d) A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés
egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
e) A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.
f) Jelölés: valamennyi egyesületi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőkre (egy elnök,
egy alelnök, három elnökségi tag, három felügyelő bizottsági tag) a jelölőbizottság tagjainál
szóban vagy írásban.
g) A választás menete:
– a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás,
a választás kezdetén ötfős szavazatszámláló bizottságot kell választani,
a választás egyfordulós (elnök, alelnök, elnökségi tagok, felügyelőbizottsági tagok
választása),
az Egyesület valamennyi rendes tagját egy szavazat illeti meg,
a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott
voksokat, és kihirdeti az eredményt,
a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot
kapták,
szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek
vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

IV. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervezeti felépítése:
A) Közgyűlés
B) Elnökség
C) Felügyelő Bizottság
2. Az Egyesület valamennyi választott testületi tagjának (tisztségviselőinek) meg-bízatása 4
(azaz négy) évre szól.

A) A Közgyűlés

3. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok (rendes és tiszteletbeli)
összességéből áll. A Közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, s azt –
amennyiben a Közgyűlés másképp nem dönt – az Egyesület Elnöke vezeti.
4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának, továbbá a más
megyei és országos szervezethez történő csatlakozás, illetve kilépés elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
– a tisztségviselő akkor hívható vissza, ha az Alapszabály rendelkezéseit illetőleg az Egyesület
gazdálkodását súlyosan sértő magatartást tanúsít (melynek tényét a Felügyelő Bizottság
megállapította), vagy a tagok 10%-a ezt írásban kezdeményezi, vagy vele szemben büntető bíróság
jogerősen elmarasztaló ítéletet hozott.
– visszahívás esetén a visszahívott tisztségviselő pótlásáról 30 napon belül gondoskodni kell.
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló
jelentése és a közhasznúsági melléklet – elfogadása;
Az éves beszámolót az Elnökség köteles elkészíteni és a Közgyűlés elé terjeszteni, majd a beszámoló, az
éves költségvetés és a közhasznúsági jelentés vitája után a Közgyűlés a jelen lévő szavazatra jogosult
tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással dönt az éves beszámoló jóváhagyásáról.

A közhasznú szervezet éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetve abból
saját költségére másolatot készíthet. A beszámoló és közhasznúsági melléklete tartalmazza:
a számviteli beszámolót (mérleget, eredmény kimutatást, kiegészítő mellékletet)
a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként a
kiegészítő mellékletben,
a közhasznúsági mellékletben a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
a közhasznúsági mellékletben a közhasznú cél szerinti juttatás kimutatását,
a kiegészítő mellékletben központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi
önkormányzatoktól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét a Civil tv. 29. § (4) bek. szerint
a közhasznúsági mellékletben a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatások
összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselő felsorolását,
a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és
eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civil tv. 32. § szerinti adatokat,
mutatókat, valamint az üzleti évben végzett főbb tevékenységet, programokat a kiegészítő mellékletben.
A beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvános, azt az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az
egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági
tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való
döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk meg-állapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapí-tása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
l) az egyesületi tagok és az egyesület szervei, illetve tisztségviselői között keletkezett viták
elbírálása, továbbá a tiszteletbeli tagsági cím adományozása és visszavonása.
m) megsemmisíti, vagy megváltoztatja az elnökség törvénysértő határozatát
n) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés
hatáskörébe utal.
5. A Közgyűlés évente legalább egyszer tart rendes közgyűlést. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
6. A Közgyűlést annak megtartása előtt legalább 30 nappal korábban – postai, illetve az e-mail
címmel rendelkezőknek elektronikus úton kézbesített írásbeli meghívó-val az Egyesület
elnöksége hívja össze, a közgyűlés helyének, idejének, napirendjének pontos megjelölésével,
továbbá a napirendhez tartozó írásos anyagok mellékelésével.
A rendes tag a napirend módosítására, kiegészítésére légkésőbb 15 napos határ-idővel tehet
javaslatot az Egyesület Elnökénél. Ezt követően újabb meghívót kell kiküldeni a Közgyűlés
előtt 10 nappal, melyet köteles az elnök a közgyűlés elé bocsátani. A közgyűlés a beterjesztett
javaslatokról a napirend elfogadásánál külön szavazást köteles tartani.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat,
kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés
megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
7. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
a) ha a nyilvántartásba vett tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével az Egyesület
Elnökségénél írásban kezdeményezi,
b) ha a bíróság elrendeli,
c) ha azt a felügyelő szerv indítványozza,
d) ha a tag a kizárása ellen fellebbez
Az Elnökség a fent felsorolt esetekben köteles 15 napon belül intézkedni a Köz-gyűlés
összehívása iránt.

8. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a plusz egy fő jelen van.
Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti
napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, abban az
esetben, ha a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket már az eredeti közgyűlés
meghívója is tartalmazza.
A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés
időpontját követően későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés
meghívójában is megjelölhető.
Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés
időpontjával megegyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell
küldeni, amelyben ismételten tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.
9. A Közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyszerű (50% + 1 fő) szó-többségével
határoz, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ettől eltérően:
a) az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
b) az egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló
közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges,
c) a jelen lévő tagok 2/3-os többségi szavazatával lehet dönteni:
a vezető tisztségviselők (elnök, alelnök, elnökségi tagok) megválasztásáról, illetve e
személyek visszahívásáról, továbbá
a tag által az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen előterjesztett fellebbezés
kérdésében történő határozathozatalkor.
10. A Közgyűlés, mint döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv (elnökség)
határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a
határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által
tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti
juttatás.
c) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
– akit a határozat az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy
alapítója;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A Közgyűlésnek a jelen lévő rendes tagok közül jegyzőkönyvvezetőt és két jegyző-könyv-
hitelesítőt kell választania, egyszerű szótöbbség alapján.
12. Az Elnökség köteles a közgyűlésről jegyzőkönyvet készíttetni, amely pontosan tartal-mazza a
jelen lévők számát, a határozatokat támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet
aláírja a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, két hitelesítő (szavazati joggal rendelkező) tag.
A közgyűlési jegyzőkönyvek az egyesület székhelyén vala-mennyi tag számára

hozzáférhetők, tanulmányozhatók, azokról az Elnök engedé-lyével és saját költségre
másolatok készíthetők.
Az Egyesület elnöke a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat köteles
haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A közgyűlési határozat esetén a
bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik
érvényessé.
Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek
bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik
személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek a döntés meghoza-talától számított öt napon
belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
13. Az Egyesület közgyűlési és elnökségi jegyzőkönyvei, iratai, éves beszámolói nyilvá-nosak. Az
egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést előzetes kérelem
alapján az elnök nyolc napon belül az Egyesület székhelyén biztosítja.
14. Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági melléklet rövid tartalmi be-
számolóját, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, illetőleg egyéb, jogszabály vagy hatóság
által előírt beszámolót, az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybe-vétele módjával
kapcsolatos információkat, a székhelyén található hirdetőtáblán vagy internetes honlapján
hozza nyilvánosságra.

B) Az Elnökség

15. Az Egyesület ügyvezetését az 5 (öt) tagú Elnökség (elnök, alelnök, három elnökségi tag) látja
el. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztség-viselői.
Az Egyesület elnökét és alelnökét a közgyűlés választja meg, az Egyesület tagjai sorából. Az
elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell megválasztani, de a vezető tisztségviselők
legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből is. Az elnökség
tagjai újraválaszthatók.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységé-ről és gazdasági helyzetéről
beszámolni.
Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásként, vagy a Közgyűlés döntésétől
függően munkaviszonyban látják el. Részükre a Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést,
illetve munkabért állapíthat meg.
16. Az Elnökség feladata és hatásköre:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és az éves költségvetés elkészítése, azoknak a közgyűlés elé
terjesztése;
c) az éves tagdíj megállapítása;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések meg-tétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján rendes tag felvételéről való döntés.
n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők
érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve
kezdeményezése,
o) a közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját, végrehajtja azokat a felada-tokat,
amelyekkel a közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem
tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
p) javaslatokat készít az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdé-
sekben, és ezeket jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.
q) intézi a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos ügyeket, dönt – a
tiszteletbeli tagok kivételével – a tagok felvételéről, kizárásáról.
r) egyéni elbírálás alapján dönt a tagok anyagi támogatásáról.
s) elkészíti az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, a közhasznú tevékeny-ségről
szóló rövid tartalmi beszámolót, majd (a közgyűlés jóváhagyása után) a közhasznúsági
jelentést azt az Egyesület honlapján közzéteszi.
t) biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba (ide értve az éves beszá-molót
és a közhasznúsági jelentést is) történő betekintést, melynek az erre vonatkozó kérelem
elnökségi taghoz történő beérkezését követő legkésőbb nyolc napon belül, az Egyesület
tesz eleget. Az iratokról – saját költségen – másolat kérhető.
u) jogosult akár tagot, akár kívülálló személyt a pénztárosi teendők ellátásával megbízni.
17. Az Elnökség legalább kéthavonta ülésezik. Az üléseket az Elnök írásban hívja össze – a
napirendi pontok megjelölésével – legkésőbb az ülést megelőzően nyolc nappal. Az Elnökség
üléseit az elnök vezeti. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
18. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van az ülésen. Az
Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyi-ben az
elnök nincs jelen, az Elnökségnek egyhangú döntést kell hoznia. Az Elnökség bármely két
tagja rendkívüli elnökségi ülést kezdeményezhet írásban, az ok és cél megjelölésével, mely
esetben az Elnöknek köteles – a IV.17. pontban foglalt határidők figyelmen kívül hagyása
mellett – az Elnökséget össze-hívni.
19. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által
tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti
juttatás.
A vezető tisztviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
20. Az Egyesület elnöke – az alelnök és az elnökségi tagok közreműködésével – ellátja az
Egyesület általános ügyvezetését, s felelős az Egyesület törvényes és alapszabály-szerű
működéséért. Az Elnökség munkáját az Elnök vezeti. Az Elnök feladatai:
a) az Egyesület képviselete más személyekkel és szervezetekkel szemben,
b) az Elnökség munkájának szervezése és irányítása,
c) az Elnökség kéthavonkénti összehívása, a határozati javaslatok előkészítése,
d) az Elnökség határozatainak nyilvántartása, amelyből a döntések tartalma, idő-pontja és
hatálya, illetőleg a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,

e) a határozatok, annak meghozatalától számított 8 (azaz nyolc) napon belüli érintettekkel
írásban való közlése, illetőleg az Egyesület körlevelében való közzététele,
f) gondoskodik az előző évről szóló beszámoló és közhasznúsági melléklet letétbe
helyezéséről,
g) figyelemmel követi a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (4)-(5) bekezdésben meghatározott
közhasznúsági feltételek teljesülését. Amennyiben a megfelelő erőforrások és a megfelelő
társadalmi támogatottság biztosítása saját hatáskörében nem teljesíthető intézkedést
kíván, az intézkedésekre vonatkozó javaslatokat a Közgyűlés illetve az Elnökség elé
terjeszti,
h) a határozatokat 8 (azaz nyolc) napon belül az Egyesület hirdetőtábláján, illetőleg a saját
fenntartású internetes honlapján ki kell hirdetni.
i) az iratokba bárki betekinthet, előzetes értesítés alapján az elnök kötelezettsége ennek
nyolc napon belül történő biztosítása. Az iratokról – az adatvédelmi jogszabályok hatálya
alá eső adatokat kivéve – feljegyzés készíthető. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a
Közgyűlésen keletkezett iratokra is.
21. Az Elnök az Egyesület képviseletében önállóan jogosult eljárni. Elnökségi felhatalma-zás
mellett egyszemélyi aláírással nyilatkozhat, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat a
költségvetés keretein belül.
Az Egyesület főszámlájának és alszámlájának kezelésével, az utalványozással kapcsolatos
jogokat együttesen gyakorolják az alábbi személyek: az egyesület Elnöke, az Alelnök, vagy
egy elnökségi tag.
A napi ügyek intézésével összefüggő pénzügyi műveletek (átutalások, kifize-tések)
teljesítésére az Elnökség meghatalmazást adhat az Egyesület alkalma-zásában álló
személynek.
22. Az Alelnök képviseleti és aláírási joga az Elnökével azonos, így a bankszámla kezelésével és
az utalványozással kapcsolatos joga is.
23. Az Elnökség tagjainak Alapszabályban nem szabályozott feladatait a közöttük lévő
munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

C) A Felügyelő Bizottság

24. Az Egyesület ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. A Közgyűlés által négy évre választott,
három főből álló testület, tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős és annak évente
beszámolni tartozik.
A felügyelőbizottság tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Az Egyesület felügyelő bizottságának tagja az a nagykorú személy lehet, akinek
cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt
venni. A felügyelőbizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük
során nem utasíthatóak.
c) Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre
vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető
tisztségviselője
d) Az Egyesületben nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése
miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az a
személy sem, aki a Btk. 61. § (2) bek. j) pontja szerinti közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
e) Az Egyesületben nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen
eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya

alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője
(ezáltal felügyelő bizottsági tagja) nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
g) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki:
– a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az
egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály
másképp nem rendelkezik,
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a
tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti
juttatást –, illetve
az itt meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
25. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt kötelesek választani. A Felügyelő Bizottság
tagjai megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.
26. A Felügyelő Bizottság feladatai
a) a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,
b) a pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata,
c) a tagdíj fizetésének ellenőrzése,
d) az éves gazdálkodásról ellenőrző jelentés évenkénti benyújtása a közgyűlés elé,
e) az Egyesület közhasznú működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.
27. A Felügyelő Bizottság az Egyesület iratait, gazdálkodását bármikor ellenőrizheti, az
Elnökségtől illetve a vezető tisztségviselőktől jelentést, információt kérhet, annak ülésein
bármikor részt vehet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, indokolt esetben a
Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökségnél.
28. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak
összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek meg-szüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv
döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől
számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a
vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a
törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a
felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
29. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság működésére az
Elnökség működési szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy:
a) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az
ülést a felügyelő bizottság elnöke hívja össze, írásban, nyolc nappal az ülést megelőzően, a
naprendi pontok megjelölésével.

b) A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.
Döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Két tag jelenléte esetén a felügyelő
bizottság csak egyhangú szavazattal határozhat.

V. Az Egyesület vagyona, GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyona áll:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól köz-hasz-nú
céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsoló-dó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kap-csolódó
bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az Egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (rá-fordítások,
kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek
(ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
2. Az Egyesület csak másodlagosan, – kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében,
azokat nem veszélyeztetve – gazdasági, vállalkozói tevékenységet is foly-tathat. Az
Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenysé-géből származó
bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Nyilvántartásaira egyebekben a
civil szervezetekre irányadó könyvvezetési szabá-lyokat kell alkalmazni. (350/2011. (XII. 30.)
Korm. rend.) A könyvelés ellenőrzését évente a Felügyelő Bizottság végzi, amelyről szóló
jelentését a Közgyűlés elé terjeszti.
3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban
foglalt tevékenységekre fordítja. Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a
Közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésének megfelelően gazdálkodik, a civil
szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogsza-bályok szerint.
4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tagdíj megfize-tésén
túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Az Egyesület vagyona kizárólag jelen Alapszabályban megjelölt célok érdekében, illetve
működési költségekre használható fel. A működés megkezdéséhez szükséges költségeket az
alapító tagok biztosítják.
6. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának sorsáról a Közgyűlés rendelkezik.
7. Az Egyesület az I. fejezetben meghatározott célok elérése érdekében bankszámlát nyit az
egyesület számára.

8. Az egyesület vagyonával való rendelkezés az IV.16. d) pontnak megfelelően az egyesület
elnökségének hatáskörébe tartozik, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti,
részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet vásárol-hat, azzal az egyesület
céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.
9. Az egyesület vállalkozói tevékenységi körébe tartozhat a TEÁOR ’08 besorolása szerint
különösen az alábbi tevékenységek folytatása: 85.59 ’08 Máshova nem sorolt egyéb
oktatás, 88.10 ’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül, 88.99 ’08
Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül, 85.59 ’08 mns. egyéb oktatás,
74.50’08 Fordítás, tolmácsolás.
10. Az Egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.

VI. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha határozott időre jött létre és a meghatározott
időtartam eltelt, vagy ha a megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e
feltétel bekövetkezett, továbbá ha a tagok, vagy az alapítók kimondják megszűnését vagy az
arra jogosult szerv megszünteti – feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni
viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az
Egyesületet törli a nyilvántartásból.
2. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód
nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyen-lítése
után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó
bíróság által kijelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására
létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
5. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határoza-tában
rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A
vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
6. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:
a) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e
minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági
törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a meg-szűnéskor
fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna
adni.
b) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen köve-telésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztség-viselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő az egyesület fizetés-képtelenségével fenyegető helyzet beállta után a
hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő
megszűnés esetén nem alkalmazható.

7..Ha az Egyesület feloszlással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona a
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének tulajdonába kerül.

VII. Vegyes rendelkezések
1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
2. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv,,
továbbá az Egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerve-zetek
működéséről, támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény
rendelkezései az irányadóak.
3. Az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a Közgyűlés 2025.
szeptember 20. napján a 16/2025 számú határozatával fogadta el. A Közgyűlés
felhatalmazza az Egyesület elnökét a jelen, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály
aláírására.
Kelt: Debrecen, 2025. év szeptember hónap 20. napján

Szűcs Gábor Lajos elnök
Siketek és Nagyothallók
Hajdú-Bihar Vármegyei
Egyesülete

Záradék: Alulírott Szűcs Gábor Lajos, mint a Siketek és Nagyothallók Hajdú-Bihar Vármegyei
Egyesületének elnöke – a Cnytv. 38.§ (2) bekezdése alapján – igazolom, hogy az egyesület létesítő
okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján
hatályos tartalmának. Tartalmi módosítások a szövegben félkörvér betűvel kerültek kiemelésre.
Kelt: Debrecen, 2025. év szeptember hónap 20. napján